Említettem az előző bejegyzésben, hogy mennyire rákattantam ezekre a szemet gyönyörködtető vitaminbombákra. A sokadik újévi fogadalmam szerint minden hétre kell, hogy jusson legalább egy. Íme az ötödik, ami az előzőektől könnyedebbre készült, ti. leves után, második fogásként került az asztalra. (Ha…

Talán még nem említettem, teljesen odavagyok az egytálételként funkcionáló salátákért. Sok-sok zöldség, kevés fanyar vagy savanykás gyümölcs, és egy kis szelet hús vagy hal, zöld fűszerek, esetleg magvak... rá egy könnyű, (kísérletezős kedvünkben különleges) dresszing, hozzá egy vékony szelet…

Az előző részben az egyik legősibb állított halfogó eszközről, a vészről írtam. Mint a többi természethez kapcsolódó szakmánál, itt is kevés a vegytiszta forma, talán néha csak a néprajzosok kategorizálják szigorúan valahova az eszközt, míg a használók nem sorolják csoportokba, egyszerűen csak más…

Egyrészt mert megígértem, hogy az idén több lazaccal készült receptet hozok, másrészt pedig mert fehér mártást nem készítek minden nap, aztán amikor évente egy-két alkalommal mégis előkerül, azonnal dupla adagot keverek belőle. Így történt ez most is, a múltkori garnélákhoz készített mártás felét…

A lassú, és vontatott tavalyihoz képest - csupán a halas vonatkozású részeket tekintve is - a 2014. év remekül kezdődött. Barátainknak köszönhetően január első szombatján a dunabogdányi pisztrángosnál kitűnően elkészített, frissen sütött, grillezett és füstölt pisztrángokat kóstoltunk. A köretektől…

Akkor hát hello 2014! Mindenkinek nagyon boldog új évet kívánok - bizony jobb későn, mint soha, és mert jókívánságokból sosem elég. Őszintén szólva örülök, hogy új év veszi kezdetét, az utóbbira ugyanis (sőt, az utóbbi kettőre) mint lassú, nehéz, küzdelmes, szomorú percekkel tűzdelt időszakra…