Az egyik nagy kedvencem! Édes, ropogós, egyszerűen nem lehet abbahagyni! Ha van rá lehetőségünk, használjunk hozzá homoki garnélát, egyrészt mert ennek a páncélja nem szúr, mint a fűrészesé vagy az ostorosé, másrészt mert ropogósabbra sül, mint a apró társai.
Hozzávalók: lehetőleg nem túl karakteres ízű, alacsony savtartalmú, extraszűz olívaolaj, liszt, 500 g homoki, ostoros vagy fűrészes garnéla, sok-sok türelem, 1 (zöld)citrom
A 2 cm-nél nagyobb garnélák fejét eltávolítjuk (a kisebbekét meghagyhatjuk), a rákfarkacskákat egy szűrőbe teszzük, folyó víz alatt alaposan átöblítjük, lecsepegtetjük, paprtörlővel a fölösleges vizet leitatjuk róluk.
A megtisztított garnélafarkakat és az egészben hagyott pici rákokat is lisztbe forgatjuk, és bő, forró olívaolajban néhány perc alatt ropogósra sütjük (a lisztnek nem szabad barnára pirulnia!), és egy negyed (zöld)citrom kíséretében azonnal tálaljuk.
